De quervain syndrome medscape

A szélesebb körű használat mellett azonban az ezen ágensekkel kapcsolatos izom-csontrendszeri tünetek szindróma lép fel. A tanulmány összefoglalása Ötvenöt posztmenopauzális nő, I-III stádiumú hormonreceptor-pozitív emlőrákban, akik AI-kezelést kezdtek, 6 hónapig tartott.

Az alap- és soros értékelések tartalmazzák a tünetek kiértékelését, a klinikai vizsgálatot, valamint a kéz és a csukló MRI-jét. Kevés betegnél voltak széles körben elterjedt fájdalmak, vagy csípő, térd vagy hátfájás. Ugyanakkor tenosynovitist 13 tüneti betegnél találtak, köztük pozitív Finkelstein-tesztet 3 betegnél, flexor tendinitis 4 betegnél, planta de quervain syndrome medscape érzékenységet 4 betegnél és Achilles érzékenységet 1 betegnél.

A tüneti és a tünetmentes betegekben nem találtak szignifikáns emelkedést a gyulladás markereiben eritrociták ülepedési sebessége vagy a C-reaktív protein szintje vagy a szerológiákban antinukleáris antitestek, reumás faktor, antitrullinált protein ellenanyagok, anti-Ro antitestek vagy anti-La antitestek.

Egyváltozós elemzésekben a magasabb stádiumú rákot II. Vagy III. És az alacsonyabb életminőséget, standardizált értékelésekkel mérve, az izom-csontrendszeri tünetek kialakulásához társították; azonban a specifikus kemoterápiás kezelési rend pl. Csak 2 beteg állította le az AI-t izom-csontrendszeri tünetek eredményeként. Az egyik nőnél a 8.

A másik betegnél a Öt résztvevő leállította az AI-t az "endokrin tünetek" meleghullámok miatt, bár ezen nők egyikében sem voltak szignifikáns izom-csontrendszeri tünetek. Az alapvető MRI az 52 beteg közül nál volt elérhető. Harmincnyolc nőnél volt egy második MRI, ebből et tüneti betegekben végeztek.

Nem volt szignifikáns különbség az MRI-pontokban a gyulladás kezdeti vagy utókezelési pontjainál a tünetekkel küzdő és a nem kezelő betegek között.

Ezenkívül az MRI nem azonosította következetesen a tenoszinoviális patológiát tüneti betegekben, bár az MRI protokoll és a pontozási rendszer valószínűleg nem volt ideális erre a célra.

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A Nemzeti Erıforrás Minisztérium szakmai protokollja Kézsebészet Tartalom: - az acut flexorín-sérülésekrıl a kézen — 2. Alapvetı megfontolások BNO S A hüvelykujj hajlítóizmának és inának sérülése az alkar szintjében S A kéz többi ujja hajlító izmainak-inainak sérülése az alkar szintjében S Az alkar egyéb hajlító izmainak-inainak sérülése az alkar szintjében S A musc. A protokollok bevezetésének alapfeltétele Az öt szakmában a baleseti sebészet és a kézsebészet alapos ismerete. Definíciók A kéz valamely hajlítóínának acutan létrejött, részleges vagy teljes folytonosság megszakadása. Kiváltó tényezık: Általában éles eszköz általi metszés, vágás, vagy szúrt sebzés során keletkezik, ritkábban túlfeszítéses mechanismussal, vagy fáradásos szakadással.

Singer és munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy az izom-csontrendszeri tünetek sok olyan nőnél kialakulnak, akik emlőrák miatt AI-kkel kezeltek.

Az AI-val kapcsolatos izom-csontrendszeri betegség egyik legfontosabb klinikai megállapítása a kezekben és a lábakban található tenosynovitis. Nézőpont Az AI használatával járó izom-csontrendszeri tünetek ezen prospektív vizsgálata arra utal, hogy a patológia elsődleges helye a tenosynovium lehet.

Érdekes, mivel az izom-csontrendszeri és az endokrin tünetek közötti korreláció hiánya miatt az ösztrogénhatásoktól eltérő tényezők tenosynoviális patológiához vezethetnek.

Ezeknek az eredményeknek segítenie kell a reumatológusokat és más szolgáltatókat a szindróma azonosításában. A mögöttes patológiás mechanizmusok tisztázása mellett a következő lépésnek a szindróma megbízható, hatékony kezelési stratégiáinak meghatározása kell lennie, tekintettel az AI jelentőségére az emlőrák kezelésében és a tünetek magas prevalenciájára a kezelt betegekben.